![Zenés Áhítat Róbert Gáborra emlékezve]()
2026. április 18-án 17 órakor megemlékezésre vártuk a kecskeméti Római Katolikus Szentcsalád Plébánia és Közösségi Házba mindazokat, akik ismerték, tisztelték és szerették kamarazenekarunk néhai művészeti vezetőjét.
Megemlékező zenei programunkon zömmel olyan művekből válogattunk, amelyeket Gábor is nagyon szeretett, de felhangzottak repertoárunkba azóta felvett újabbak is. A zenés áhtaton A. Vivaldi, G. Ph. Telemann, J. Haydn, W. A. Mozart, E. Griegés Bartók Béla műveinől hallhattak összeállítást.
G. Ph. Telemann brácsaversenyének III. és IV. tételét Korponai Zsolt tolmácsolásában hallhatta a közönség. Zsolt tavaly csatlakozott zenekarunkhoz. Igényes előadásmódjával azóta minden próbán lenyűgözött bennünket. Örömmel vállalta a felkérésünket.
A zenés áhítat első perceiben Fekete Szabolcs atya, a házigazda katolikus közösség lelki vezetője előbb meleg szavakkal köszöntötte a megjelenteket, majd a mögöttünk lévő ünnepre utalva méltatta az alkalom jelentőségét: „Húsvét számunkra nemcsak egyszerűen emlékezés, hanem emlékezet. Az emlékezés azt jelenti, hogy az ember belső világában valakinek a képe, az alakja, a vele kapcsolatos események, élmények, a kapcsolat és a találkozás jelen van, él. Az emlékezet azt jelenti, hogy ez aktív az emberben. Így ma is nemcsak egyszerűen megemlékezünk Róbert Gáborról, hanem megidéződik az ő személye, az ő művészete, a zenei és a tudományos ismeretterjesztő pályafutása, illetve mindaz a közösség, amely az ő személyéhez és munkásságához köthető. Emlékezet, ami ma este történik.”
Róbert Gábor 1938-ban Budapesten született, ott végezte tanulmányait is. Diplomáit Budapesten, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola Szaktanárképző Szakán, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Kiegészítő Tagozatán szerezte hegedű–szolfézs, illetve iskolai ének-zenetanári szakon. 1960-ban jött Kecskemétre. Több mint négy évtizeden át a Kecskeméti Óvónőképző Intézetben, majd a jogutód, a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karán tanított. Itt intézeti tanárként, azután főiskolai docensként különböző zenei tárgyakat oktatott. Rendkívül büszke volt dr. Ittzés Mihállyal való barátságára, munkakapcsolatára. Közösen két középiskolai tankönyvsorozatot írtak, amelyet nívódíjjal ismertek el. Tíz éven keresztül vezette az ének-zene tanszéket. Közben hegedűtanárként dolgozott a Kecskeméti Kodály Iskolában és az M. Bodon Pál Zeneiskolában. Alapító tagja volt az idén 60 éves Kecskeméti Szimfonikus Zenekarnak, közreműködött a Kecskeméti Katona József Színház zenei együttesében, tíz évig énekelt a Kecskeméti Pedagógus Énekkarban. A Kecskeméti Vonósnégyes megalapítása is a nevéhez kötődik. A kezdetektől segítette a Lakó Sándor Kamarazenekar munkáját, 2008-tól haláláig az együttes művészeti vezetője volt. Sokrétű zenepedagógiai és előadó-művészi munkájáért több intézményi, városi és kormánykitüntetést is kapott. 2021 márciusában koronavírusban hunyt el.
2018. május 26-i wassenaari koncertünk a Hágai Magyar Kórussal a Magyar Családi Nap keretében volt. A rendezvényt a Hollandiai Magyar Szövetség és a Hollandiai Magyarok Facebook csoportja szervezte. Közel 500 résztvevő számára nagy megtiszteltetés volt elvinni a műsorunkat, találkozni a kint élő honfitársainkkal.
2026. április 18-án 17 órakor megemlékezésre vártuk a kecskeméti Római Katolikus Szentcsalád Plébánia és Közösségi Házba mindazokat, akik ismerték, tisztelték és szerették kamarazenekarunk néhai művészeti vezetőjét.
Zenekarunk első külföldi bemutatkozásaként a Mathias Dickhut által vezetett Gesangverein Hofbieber meghívására érkeztünk Németországba. A petersbergi (Fulda) Rabanus Maurus templomban adtunk önálló koncertet 2012.október 31-én.