logotype
2020 -May -28 - 09:44

Antonio Vivaldi: Gloria in D-Dur RV589

Antonio Lucio Vivaldi (Velence, 1678. március 4. – Bécs, 1741. július 28.) olasz barokk zeneszerző, hegedűs, pedagógus, impresszárió és pap. Apja, Giovanni Battista Vivaldi, a velencei Szent Márk-székesegyház hegedűse volt, valószínűleg ő tanította a fiát hegedülni. Vivaldit a szülei papnak szánták, egyházi tanulmányait 1688-ban kezdte meg. Mivel azonban koraszülött volt és beteges maradt, nem adták be a velencei papi szemináriumba, hanem otthon taníttatták. A zeneszerzőt 1703-ban szentelték áldozópappá, de papi hivatását nem sokáig gyakorolta, saját elmondása szerint egészségi állapota nem tette lehetővé, hogy rendszeresen misézzen.
1704-ben a Pio Ospedale della Pieta conservatorio (árvaház) tanára lett, és bár a későbbi évek alatt többször került összetűzésbe az intézmény vezetőségével, állását egészen élete végéig megtartotta. A Pieta hangversenyei és zenés miséi a korabeli velencei és külföldi nemesek kedvelt szórakozásai voltak, így Vivaldi több befolyásos uralkodóval, arisztokratával köthetett ismeretséget. 1709-ben bemutatták Velencében Händel Agrippina című operáját, s valószínűleg Vivaldi is látta az operabemutatót, aki 1710-től már egyre inkább az operaszínpadok meghódításán gondolkozott.
Első operájának bemutatójára 1713-ban, Vicenzában került sor nagy sikerrel, a következő évben már Velencében vitték színre következő dalművét. Ezután nem sokkal a velencei Sant'Angelo színház impresszáriója lett, operái pedig hamar meghódították Itália operaszínpadait, néhány év elteltével már Firenze, Róma, Mantova, Milánó színházai is rendeltek tőle operákat. Operaszerzőként egyre nagyobb hírnévre tett szert, Mantovában egy ideig Fülöp herceg szolgálatába is lépett. 1720-ban jelent meg Benedetto Marcello korabeli operaéletet kifigurázó írása, amelynek egyik főszereplője Vivaldi volt. A zeneszerző 1725-ben Rómába utazott, ahol három operáját mutatták be, és valószínűleg XIII. Benedek pápával is találkozott.
1726-tól kezdve operabemutatóinak állandó női főszereplője Anna Giraud, aki valószínűleg a Pieta növendéke volt. A lány nővére Vivaldi ápolónője lett, a két nő Vivaldi velencei házában lakott. Ez számos pletykára adott okot, és Ruffo kardinális végül ezért tiltotta ki Vivaldit Ferrarából. Az 1730-as években a zeneszerzőt már egyre kevésbé becsülték meg, a Pieta is több fiatal zenészt alkalmazott, végül megvált Vivalditól, aki elhatározta, hogy elhagyja a lagúnák városát. Eladta mindenét és Bécsbe utazott, ahol VI. Károly császárnak akarta felajánlani a szolgálatait, akivel már korábban találkozott. Az uralkodó azonban hamarosan elhunyt, Vivaldi pedig tovább akart utazni Drezdába, de megbetegedett és meghalt.

Tekintse meg zenekarunk előadásában ezt a művet! A felvétel a Hofbieberi (Németország) Katolikus Templomban, a Gesangverein Hofbieber Kórussal közös koncertünkön készült 2012. november 03-án. Vezényelt: Mathias Dickhut.

1. tétel:

Alább megtekintheti a teljes művet is. A felvétel 2013. május 30-án rendezett Vivaldi estünkön készült a kecskeméti Református Újkollégium dísztermében. Közreműködött a Református Kollégium Grádics Kamarakórusa, karnagy: Jámbor Zsolt, ének: Barócsi Edit és Jámborné Márkus Emőke.

Share
2020  Lakó Sándor Kamarazenekar  globbersthemes joomla templates